Az Erdélyi-szigethegységben az aranybányászat a római hódítással kezdődött, föld alatti bányászattal, amint azt a verespatakon (Roșia Montana), régészek által felfedezett trapéz alakú tárnák jelenléte bizonyítja.

Az őrlőberendezések változatosak voltak, a Római Birodalom minden részéből hozott szakemberek megjelölték a speciális ércdaráló és aranyválogató berendezéseket (ez egyfajta védjegye volt a műhelynek).

A hidraulikus őrlőberendezések összetett mechanizmusát a római világban ismerték és használták, az alexandriai Hérónnak tulajdonítják, akit ennek és más technikai találmányoknak az atyjaként tartanak számon.

Az Erdélyi-szigethegység aranykészletei jelentős városfejlesztést is eredményeztek. Dáciában a legfontosabb városi település Apulum volt, ahol a XIII. Gemina légió állomásozott, amely többek között azokat az utakat őrizte, amelyeken ércet, fát, sót és egyéb árukat szállítottak.

A római kornak szentelt terem és az aranyválogató berendezés kapcsolata nem véletlen. A Gyulafehérvár környéki fontos településekkel kapcsolatos információkat összekapcsolva megfigyeltük, hogy az Erdélyi-szigethegység aranybányászatának fejlődése és az ércfeldolgozó létesítmények szerepe hatással volt az Erdélyi Fejedelemség fejlődésére. Torockón (15. századtól város) 16 hidraulikus kalapácsról tudunk, amelyek a vas feldolgozására szolgáltak, valamint mezőgazdasági eszközök és fegyverek előállításához is alkalmazták.

Az a tény, hogy egy ilyen hidraulikus kalapácsot ábrázolnak a terem falán jól mutatja, hogy ezek a létesítmények milyen fontosok voltak a fejedelemség jóléte és fejlődése szempontjából. Csak a mindennapi élet fontos aspektusai érdemlik meg, hogy a fejedelmi rezidencia ikonográfiájában szerepeljenek. A terület természeti kincsei értelemszerűen biztosították a régió gazdagságát, az arany volt az a fém, amely a fejedelemség jólétét és politikai tárgyalóképességét megalapozta. Így természetes volt, hogy a fejedelmek és a kormányzók elsősorban a fejlett technológiák nyugat-európai importjában voltak érdekeltek, hogy a természeti erőforrások kiaknázásának hatékonyságát növeljék, kihasználva a környéken meglévő természeti adottságokat, hidraulikai erőt és nyersanyagokat.