Történet 

Meg kell jegyezni, hogy ezt a palotát nemcsak a reneszánsz szelleme hatotta át, hanem az eklektikus hatások harmonikus keveredése is, ami jól látható a palota belső tereinek díszítésében. Ezt onnan tudjuk, hogy a Fogadó termet ábrázoló festményen a török követ, Yousouf Mouttaher Agha fogadását láthatjuk Bethlen Gábor fejedelem udvarában (1625).

A festményen láthatjuk, hogy a terem falait a híres török Iznik kerámiacsempékkel borították. Úgy tűnik, hogy nem kevesebb, mint 1400 ilyen csempét rendelt maga a fejedelem 1623 júniusában Toldalagi Mihály, isztambuli állandó követ közreműködésével. A szállítmánnyal együtt két képzett török mesterember is Gyulafehérvárra érkezett, akiknek egyértelmű feladatuk volt a palota két reprezentatív helyiségének díszítése, amelyek közül az egyik a rezidenciájának fogadóterme volt.

Az izniki kerámia helyét, egy idő után átvette az Alvinci-kerámia. A múzeum gyűjteményében van két, török minták után növényi és virágos ornamentikával díszített kerámiacsempe, amelyek az erdélyi kerámiaművészet akkori legfontosabb központjának számító Alvinc-i műhelyekben készültek. A töredékek, a boltozatok betöltéséből származnak, de eredetileg a fejedelmi palota reprezentatív tereit díszítették.

Miért került sor erre? A fejedelmi palota eredeti díszítése valószínűleg az 1658 szeptemberében történt török-tatár támadás során sérült meg. Ez a tragikus helyzet arra kényszerítette I. Apafi Mihály fejedelmet, hogy 1666 után javításokat végezzen a palotán, és ekkor rendelték meg ezeket a kerámialapokat Alvincről az Erdélyi Fejedelemség legjobb mesterembereitől.